16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
2. cikk / 16 Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén
Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
3. cikk / 16 Értékelési szempontnak való megfelelés igazolásának módja
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő alvállalkozó/magánszemély/egyéni vállalkozó bevonásával, megbízási/alvállalkozói szerződéssel igazoljon értékelési szempontnak való megfelelést? Ha igen, az értékelési szempont(ok) igazolására igénybe vett alvállalkozó magánszemély/szervezet is kapacitást biztosító személynek/szervezetnek minősül-e? Vagy csak az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására igénybe vett személy/szervezet minősül annak?
4. cikk / 16 ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
5. cikk / 16 Hiánypótlás korlátozhatósága
Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
6. cikk / 16 Konzorciumi megállapodás pótlása
Kérdés: Hiánypótlás keretében pótlólag beadhatjuk-e a konzorciumi megállapodást?
7. cikk / 16 Lehívás ütemezése mint szerződéses tartalom keretszerződés esetén
Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?
8. cikk / 16 Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban
Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
9. cikk / 16 Aláírások pótlása
Kérdés: Az ajánlat egy részéről lemaradt a cégjegyzésre jogosultak aláírása. Pótolható hiánypótlási eljárásban?
10. cikk / 16 Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára
Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
