9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató
Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
2. cikk / 9 Törvényi hatály alá tartozásból adódó kötelezettségek
Kérdés: Mi a jelentősége annak a nyilatkozatnak, amely arról szól, hogy az ajánlattevő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem? Ha igen, ez milyen többletkötelezettséget jelent az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás során?
3. cikk / 9 Tanácsi tájékoztató figyelembevétele külföldi erőforrás esetén
Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni – a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat –, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?
4. cikk / 9 Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: - Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? - Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
5. cikk / 9 Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
6. cikk / 9 Igazolások új szabályai
Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
7. cikk / 9 OMMF-nyilatkozat tartalma
Kérdés: A kiírási követelmények között gyakran szerepel az OMMF nyilatkozata, azonban a pályázati kiírás nem rögzíti a nyilatkozat tartalmát. Társaságunk ezért a foglalkoztatottakra vonatkozóan állít ki nyilatkozatot, amelyet az OMMF-nek megküld. Kérdésünk: mit kell tartalmaznia pontosan a nyilatkozatnak?
8. cikk / 9 Igazolási kötelezettség 2007. január 1-je előtt
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja csak 2007. január 1-jén lép hatályba, addig nem szükséges például közjegyző előtt tett nyilatkozatban igazolni a kizáró okok fenn nem állását? Röviden: a 60. § (1) bekezdése melyik alpontokig terjed ki, ehhez képest mit kell 2007. január 1-jéig igazolni?
9. cikk / 9 Igazolási mód értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
