Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...Míg több mint két rész esetében a szabály értelmetlen lenne. A minimum két ajánlat beérkezése elsősorban a verseny létének igazolása miatt érdekes, ezt azonban részek között nem, csak részeken belül lehet érteni.A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti kizáró okérvényesítését előírni. Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a különjogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapúalkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során isalkalmaznia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...ezek az adatokrendelkezésre állnak;– az ajánlati felhívásban meghatározott, szakmaifelelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással;– az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb- pénzügyi, illetőleg gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
Részlet a válaszából: […] ...intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó -kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát,továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kellhatározni. A (4) bekezdés szerint, ha az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, ateljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokravonatkozó követelményeket (a fogalommeghatározás a változást követően jelentősenkibővült);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...okok megjelöléséről egy konkrét közbeszerzésieljárásban – mint arra korábban már utaltunk.A közbeszerzési törvény az alkalmasság igazolása körébenkülönböztet közbeszerzési tárgyak szerint, így külön rendelkezik az építési beruházásokvonatkozásában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsaajánlást készít [Kbt. 57. §-ának (1)-(6) bekezdései].Az ajánlattevő alkalmassága igazolásának módjait -amelyeket, mint azt már említettük, szintén az ajánlattételi felhívásban kellmeghatároznia az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] ...mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát.Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatokmegfelelőségét is ellenőrizni lehet, végül– az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
1
2