Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...szóló döntés meghozatalát megelőzően felhívja a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására.A fentiek alapján mi is úgy látjuk, hogy az ajánlatkérőnek az értékelés megkezdését megelőzően kell azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...elő­írhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki– korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet a válaszából: […] ...kft. részére, hogy ajánlatának 15-58. oldalig tartó részét – amely a műszaki és szakmai alkalmasság körében kért adatokat és igazolásokat tartalmazta -, valamint a hiánypótlás 8-11. oldalig tartó részét üzleti titokká nyilvánítsa, következésképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...joga van jogorvoslatieljárást indítani, amennyiben a vállalt ellenszolgáltatással kapcsolatban sajátpiacismeretét elegendőnek tartja annak igazolására, hogy az érintettajánlattevő által jelzett ellenszolgáltatás kirívó mértékű.[Fentiekhez kapcsolódóan, a Kbt. 73...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetés időpontját megelőzően bemutat, átad vagy megküld egy15 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, amellyeligazolja, hogy az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartottköztartozása nincs.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Együttes adóigazolás benyújtására kötelezettek köre

Kérdés: A 10 százalék alatti és feletti alvállalkozóktól is be kell-e kérni az együttes adóigazolást?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó akifizetés időpontját megelőzően bemutat, átad vagy megküld egy 15 napnál nemrégebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, amellyel igazolja, hogy azállami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincs.A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...új szabályok az alábbiak:– az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésénekelismeréséről (teljesítés – igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról – hajogszabály másként nem rendelkezik – legkésőbb az ajánlattevőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott rendeletek hatályos jegyzéke

Kérdés: Melyek a közbeszerzési törvény jelenleg hatályos végrehajtási utasításai? Hol találhatjuk meg a rendeleteket elektronikus formában?
Részlet a válaszából: […] ...29/2004. (IX. 8.) IM rendelet a hivatalos közbeszerzésitanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annakigazolására vonatkozó szabályokról,– 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet a hivatalosközbeszerzési tanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
Részlet a válaszából: […] ...(lásd fenn) meghatározott mértékű – díjat kell fizetni;– az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalavisszaigazolást küld a megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve aközzététel időpontját. A visszaigazolás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.
1
2