16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Összegzés módosítása
Kérdés: Az ajánlatkérő egyszer 20 napon belül módosította az összegzést, és a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítette, így a 2. helyezettet jelölte meg nyertesként. Ezt követően, az eredetileg nyertes ajánlattevő EVK-t nyújtott be, hogy a 2. helyezett ajánlata (aki a módosítást követően nyertes lenne) érvénytelen. Módosíthatja újra az ajánlatkérő az összegzést?
2. cikk / 16 Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében
Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
3. cikk / 16 Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése
Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
4. cikk / 16 Információhoz jutás iratbetekintés során
Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?
5. cikk / 16 Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén
Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
6. cikk / 16 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt
Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
7. cikk / 16 Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően
Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
8. cikk / 16 Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben
Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
9. cikk / 16 Hiánypótlás nemteljesítése
Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
10. cikk / 16 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.