Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...információt, üzleti titkot nem érintő információt kér az adatlapról, azt az ajánlatkérő köteles megadni, hiszen az ajánlattevő indokolásában ki kellett, hogy térjen a gyártói adatlap azon paramétereire, melyeket üzleti titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult a részvételi felhívásban meghatározott elbírálásirészszempontok vagy súlyszámaik módosítására; a módosítás indokolását a végsőajánlat készítéséhez adott dokumentációban meg kell adni.[Kbt. 123/F. §-ának(1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...meghozó személyvagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kellkészíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálatilapjai.A fenti rendelkezések alapján úgy látjuk, hogy függetlenszakértő igénybevételére lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.