Mérlegelési jogkör kizáró ok esetében

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.
Részlet a válaszából: […] ...fennáll. Ennek része, hogy milyen dokumentumot nyújt be a korábbi helyett, hogy ez az ajánlat részévé válik-e, illetőleg hogy indokolása valós-e.Megtörténhet, hogy az ajánlattevő információt szerzett az eljárás eredményéről, és mentve a menthetőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Teljes körű iratbetekintés

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Kapacitást biztosító cseréje

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...úgy nem meghatározó körülménynek minősült, és az ajánlatkérő beleegyezik a cserébe.Ez utóbbi is fontos körülmény, tehát valódi indokolást szükséges megfogalmazni a cserét illetően. A Kbt. ezzel kapcsolatban csak az alábbiakat írja elő:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes kitérni arra, hogy ilyen egyértelmű esetben, amennyiben nincs beárazva egy-egy sor, szükséges-e az ajánlatkérőnek indokolást kérnie az ajánlattevőtől. Az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályok értelmében egyrészt nemcsak az összárat, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...indokolás az ajánlat része, azaz iratbetekintés során az ajánlatot, a hiánypótlást és az indokolást is köteles az ajánlatkérő megmutatni. Amennyiben az indokolás üzleti titkot tartalmaz, figyelemmel kell lennie a közbeszerzési törvény 83. §-ában megfogalmazottakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazva arra a következtetésre jussunk, hogy árlejtés esetében az árlejtésben történt végleges ajánlattételt követően kell indokolást kérni, függetlenül attól, hogy az értékelés szakaszának része.Az árlejtés esetében pedig figyelemmel kell lenni erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában,illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásbanelkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése]tartalmazó iratok nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.