GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésként írásban rákérdezni a vitathatatlanul szembetűnő egyezőség okára, és csak ezt követően, a birtokában lévő adatok és információk alapján dönthetett volna arról, hogy az érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során megsértette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Gazdasági szereplő törlése közszolgáltatók közbeszerzési eljárásában

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlatkérő kizárja az egyik részvételre jelentkezőt a zajló eljárásból, előminősítési rendszerben? Befejezheti még az adott eljárást, ha már közzétette a felhívást? Mi történik akkor, ha már az ajánlattételi szakaszon túl van az érintett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...nehéz közbeszerzési szempontból azonosítani, valóban egyfajta egyéb kommunikációról beszélhetünk, ahol az ajánlattevő esetlegesen információt oszthat meg arról, miért is tartja magát alkalmasnak, és tartja jogszerűtlennek a kizárást. A haladéktalan törlést tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...milyen formában különíthetők el a Kbt. 3. § 3. pontjának megfelelően. Amennyiben az egyik kérelmi elem például egy további információval kiegészítésre került, mert például az ajánlattevő időközben betekintett a nyertes ajánlattevő ajánlatába,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott minden nyilatkozat vagy más információ közlése – ha e törvényből más nem következik – írásban, elektronikus úton történik.A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból nem javasolt két ajánlattevő nevében is megjelenni egy tanácsadónak. Fontos, hogy az iratbetekintés során számít, hogy milyen információhoz jutott hozzá az ajánlattevő, hiszen a tudomásra jutástól megnyílhat előtte újra a jogorvoslati moratórium időszaka....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Jogorvoslati kérelem kiegészítése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
Részlet a válaszából: […] ...pontosítsa a kérelmező, különös tekintettel az iratbetekintés során az ajánlatkérő által a számára rendelkezésre bocsátott információkra. Mivel a 148. § (7) bekezdése értelmében erre a Közbeszerzési Döntőbizottságnál is sor kerülhet, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...üzletititok-mentes változatot készített."Így a közzétételi kötelezettségének is megfelelt a jogorvoslati fórum, továbbá minden információt fel tudott használni eljárása során. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy teljes értékű határozat kerüljön közzétételre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...reagálhat az egyéb érdekelt, de dedikáltan a Közbeszerzési Döntőbizottság ritkán fordul az egyéb érdekelthez nyilatkozatot, egyéb információt kérve.A Kbt. 160. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...a fentiekben ismertetett, a) pont alá nem tartozó azon beszerzésekre, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke

Kérdés: Várható-e az igazgatási szolgáltatási díj csökkentése? Megállapítható, hogy kifejezetten csorbítja a jogaimat ajánlattevőként az, hogy milliókat kell fizetnem akkor, ha jogorvoslati eljárást szeretnék indítani?
Részlet a válaszából: […] ...nélküliek, melyek kifejezetten csorbítják az érdekeltek azon jogát, hogy jogorvoslati eljárást indíthassanak.Egyelőre nem áll elegendő információ rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben esett vissza a "jogorvoslati kedv" a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
1
2