Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően

Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...állás megítélhető legyen. Mivel erre vonatkozóan pontos jogszabályi kötelezettség nem áll fenn, így véleményünk szerint a többletinformáció iránti igény nem jogszerű, az eredeti nyilatkozati tartalom nem kérhető teljes egészében számon, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Értékelés mintatermék használata mellett

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a benyújtott mintatermékeket használatban értékelje az ajánlatkérő, mielőtt döntést hoz az ajánlat érvényességéről? (Egészségügyi beszerzést érint a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...együtt az ajánlattevők tisztában voltak az elvárásokkal, azok tartalmával, az ajánlatok megtételéhez szükséges valamennyi információval rendelkeztek. Az ajánlattevők tisztában voltak továbbá a megajánlott eszközök kipróbálásának menetével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen nem a címéhez kötődik, azonban az ajánlatkérők egyre többször alkalmazzák ezt a megoldást. Leginkább a VI.3. További információk között szerepeltetik a hirdetménybe be nem fért elemeket, és egyre gyakrabban a "Vl.4.3) Jogorvoslati kérelmek benyújtása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat tartalmaz, egy része a termékre vonatkozó teljesen általános információkat, egy része pedig akár szenzitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényességvizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg olyan információkvizsgálatáról van szó, melyek a tárgyalás során biztosan nem változnak.Problémát tehát a bírálati szempont szerinti elemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...szól, melyre nem biztos, hogygondolhatott az ajánlattevő a felhívás olvasásakor, így az ajánlatkérőnekérdeke, hogy minél több információt osszon meg az ajánlatevőkkel közvetlenül afelhívásban. Ha azonban a dokumentáció is közvetlenül elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételekmértékéig lehet előírni. Azaz az előírt alkalmassági követelményekinformációtartalma kérése során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie aszerződő felek üzleti titokhoz fűződő érdekeire,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.