Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek magának kell megtennie, hiszen az E-Certis szolgáltatása ezt célozza. Ha az E-Certisben az ajánlatkérő ellentétes információt talál, mert például létezik elektronikus adatbázis, úgy arra egyértelműen rá kell kérdeznie, nem pedig általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

A felolvasólap tartalma

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha a felolvasólapon nem szerepel külön a konzorcium összes szereplője, csak a konzorcium vezetője?
Részlet a válaszából: […] ...felolvasólap kötelező tartalma az értékelési szempontok vonatkozásában szükséges ajánlat, minden más egyéb információ az ajánlatkérő igényének megfelelően formai kérdésnek tekinthető. Amennyiben az ajánlatkérő az egyes konzorciumi tagok nevét, székhelyét stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszából: […] ...köteles arról nyilatkozni, hogy megfelel-e az alkalmassági követelményeknek. Az esetek többségében az ajánlatkérő nem kér további információt, elegendőnek tekinti, ha az ajánlattevő az ún. "α" pontban az EEKD IV. részében általánosan nyilatkozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...az Európai Unió Kiadóhivatala által foganatosított karakterkorlátok mellett lehetővé teszik a beszerzés tárgyához kapcsolódó további információk ajánlatkérők általi közzétételét is. Az indokolás szerint a módosítások eredményeként kizárólag olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazhat, ez esetben azt technikailag nem a felolvasólap részeként kezeli a rendszer, hiszen külön fájlként kerül feltöltésre az információ.Az üzleti titokra vonatkozó definíció értelmében az iratnak elkülönített módon kell benyújtásra kerülnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

ESPD (EEKD) szerinti részletes információk kezelése

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlatom, ha az ajánlatkérő részletes információk megadását írja elő, amit ajánlattevőként kitöltök? És mi a helyzet akkor, ha emellett a tételes igazolásokat is csatolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része szerinti esetben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívásának megfelelően járt el, ajánlata emiatt nem lehet érvénytelenAz igazolások csatolása esetében a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése az irányadó. Ennek megfelelően az eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén I.

Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakaszt, és az ajánlattevő az ESPD (EEKD) benyújtásán túl a tételes igazolásokat is benyújtja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése tartalmaz erre vonatkozó szabályt, mely szerint az ajánlatkérőnek figyelmen kívül kell hagynia a benyújtott igazolásokat, de emiatt az ajánlat nem lehet érvénytelen.Az előző bekezdésben nevesített rendelkezés szerint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...amely feltünteti ajánlat esetében a 68. § (4) bekezdése, részvételi jelentkezés esetében a 68. § (5) bekezdése szerinti információkat.A Kbt. értelmében a felolvasólapon az időpont nem az az információ, melynek mindenképpen szerepelnie kell, ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat tartalmaz, egy része a termékre vonatkozó teljesen általános információkat, egy része pedig akár szenzitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] ...a nyílt eljárás esetét, a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését, mely az eljárást megindító felhívásban teszi szükségessé ennek az információnak a közzétételét – az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt ismertet együttesen az ajánlattevőkkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2