Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentálnia kell, milyen formában végzi a piaci konzultációt, hiszen ez az eljárás előkészítésének része, mellyel kapcsolatban eleve információt kell feltöltenie az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe.A Kbt. 28. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek magának kell megtennie, hiszen az E-Certis szolgáltatása ezt célozza. Ha az E-Certisben az ajánlatkérő ellentétes információt talál, mert például létezik elektronikus adatbázis, úgy arra egyértelműen rá kell kérdeznie, nem pedig általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban információhoz jutottak.A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] ...a nyílt eljárás esetét, a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését, mely az eljárást megindító felhívásban teszi szükségessé ennek az információnak a közzétételét – az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt ismertet együttesen az ajánlattevőkkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 69. §-a a bírálati cselekmények menetét, sorrendjét határozza meg.Ennek alapján elsőként az ajánlatkérő azt köteles megállapítani a törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...§ (7) bekezdésének rendelkezése szerint azajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nemadott pontos információt – egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomásárakell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag avégrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét. Ez a szabály tehátazon helyi önkormányzatok számára információértékű, amelyek helybenközpontosított közbeszerzést kívánnak kialakítani. Ennek a szabályrendszerétmaguknak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerinti elemeket;– az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének(székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a törvény 81. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2