14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Teljesítés helyettesítő termékkel
Kérdés: Az ajánlattevő nem tud szerződés szerinti terméket (belátható időn belül) beszállítani vis maior esetén (gyártói nemteljesítés miatt). Van-e lehetőség helyettesítő termékkel történő teljesítésre anélkül, hogy kötbért alkalmaznának a céggel szemben akkor, ha a keretmegállapodásban egyébként nincs lehetőség termékcserére, de a Kbt. megengedi azt?
2. cikk / 14 Kbt. 54. § (1) bekezdésének célja
Kérdés: Mi a gyakorlati értelme a Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének? Mi a következménye annak, ha az előírásnak nem teszünk eleget? Van-e ebben a körben valamiféle igazolási kötelezettségünk?
3. cikk / 14 Ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége
Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését kell-e valamilyen módon igazolni az ajánlatkérő felé? Mi a gyakorlati szerepe a Kbt. hivatkozott előírásának?
4. cikk / 14 Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének teljesítése
Kérdés: A Kbt. 54. §-a (1) bekezdésében írtaknak a gyakorlatban hogyan kell eleget tenni? És hogyan kell igazolnom a tájékozódás megtörténtét?
5. cikk / 14 Rezsióradíj alkalmazása
Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
6. cikk / 14 Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja
Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
7. cikk / 14 Tájékozódási kötelezettség "kezelése"
Kérdés: Az ajánlattételi felhívás kötelezte ajánlattevőket, hogy tájékozódjanak a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, melyeknek a teljesítés helyén, illetve a szerződés teljesítésekor meg kell felelniük, megjelölve az illetékes hatóságokat, de egyéb információt nem adva. Ehhez képest jelentsük be/igazoljuk, hogy tájékozódtunk, vagy mit tegyünk és milyen módon?
8. cikk / 14 Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban
Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
9. cikk / 14 Szakértő kirívóan alacsony árra
Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
10. cikk / 14 Objektív alapú indokolás a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
