Mérlegelési jogkör kizáró ok esetében

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.
Részlet a válaszából: […] ...jutás formája. Nem releváns kérdés tehát az önbevallás, de az i) pont vizsgálata során az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie minden információt, mikor az érvénytelenségről szóló döntését meghozza. Szemben a h) ponttal, az i) pontban nincs mérlegelési jogkör,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...jogintézménynek tekintik a piaci szereplők. Valójában mindkét esetben a benyújtott dokumentumok hiánypótlás keretében történő információjuttatásnak minősülnek. Ebben a formában tehát a kérdés szerinti megoldás a kétszeres hiánypótlás korlátjába ütközik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] ...a formában minden alvállalkozóval kapcsolatos esetleges hamis nyilatkozat az ajánlattevő részéről annak tisztázását igényli, hogy milyen információ birtokában volt, amikor az alvállalkozóról nyilatkozott. Automatizmus azonban semmilyen módon nem érvényesül, sőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat tartalmaz, egy része a termékre vonatkozó teljesen általános információkat, egy része pedig akár szenzitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag avégrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét. Ez a szabály tehátazon helyi önkormányzatok számára információértékű, amelyek helybenközpontosított közbeszerzést kívánnak kialakítani. Ennek a szabályrendszerétmaguknak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerinti elemeket;– az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének(székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a törvény 81. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló kérdéseket az ajánlattevők isfel fognak tenni az eljárás során. Azaz specifikálni szükséges, miről kíván azajánlatkérő információt kapni, ehhez nem áll rendelkezésre egységes munkagépvagy berendezés definíció;– a vezető tisztségviselőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...során tehát a feleknek törekedniük kell arra, hogy a szükségeserőforrások rendelkezésre állásával kapcsolatban is tartalmazzon elegendőinformációt a leírás. Annak ellenére tehát, hogy az érintett szervezetkötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...[c) pont] közötti pontszámot.A felsorolt feltételrendszert az ajánlati felhívásban kellmegadni [a c) és d) pont esetén az egyéb információk körében] azzal, hogy a d)pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban ismegadható [Kbt. 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
1
2