Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényességvizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg olyan információkvizsgálatáról van szó, melyek a tárgyalás során biztosan nem változnak.Problémát tehát a bírálati szempont szerinti elemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóközterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerintiinformációkat általa kialakított egységes formában a honlapján teszi közzélegfeljebb a megállapításuk napját követő egy évig – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattevő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?
Részlet a válaszából: […] ...képességét. Véleményünk szerint biztosabb az ajánlattevő pozíciójaa dokumentáció megvásárlása esetén, melynek során egyben többletinformációhozis juthat az eljárásról, de ajánlat benyújtása nem feltétele. Tény, hogykialakult az a gyakorlat, mely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...során tehát a feleknek törekedniük kell arra, hogy a szükségeserőforrások rendelkezésre állásával kapcsolatban is tartalmazzon elegendőinformációt a leírás. Annak ellenére tehát, hogy az érintett szervezetkötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...[c) pont] közötti pontszámot.A felsorolt feltételrendszert az ajánlati felhívásban kellmegadni [a c) és d) pont esetén az egyéb információk körében] azzal, hogy a d)pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban ismegadható [Kbt. 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell adni.A fenti bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásbankell megadni (a fenti harmadik és negyedik pont esetében az egyéb információkkörében) azzal, hogy a negyedik pont szerinti módszer (módszerek) részletesismertetése a dokumentációban is megadható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlatkérő által kezdeményezett felvilágosításadás korlátjai

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...elemeire vonatkozó részt az ajánlattevő nem töltötte ki, de elképzelhető,hogy a bonyolult dokumentációban nem találja az erre vonatkozó információt,vagy éppen szeretne biztos lenni a dolgában, megkérdezheti, hogy hol találja azadott árelemekre vonatkozó adatokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...a meghatározása, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok -előző pont – közötti pontszámot] esetében az egyéb információk körében szerintazzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése adokumentációban is megadható.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.