Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...template-et is készített, és az ajánlattevő nem azt használta, nincs jelentősége, hiszen tartalmilag az ajánlatban benne van a kívánt információ. Ha azonban az ajánlattevő kifogásolja az ajánlatkérő jogát egy adott nyilatkozat kérése vonatkozásában, már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Felkészülés az EKR használatára

Kérdés: Mennyi idő szükséges az EKR használatához, tehát ahhoz, hogy megfelelően tehessen ajánlatot az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...és begyakorolni. A rendszer maga megismerhető néhány óra alatt, sőt a megismeréshez a Felhasználási kézikönyv nagyon részletes információkkal szolgál, melyet érdemes áttekinteni, ha egy-egy eljárási cselekményt keres az ajánlattevő. A keresőfelületen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...kell kitöltenie.– Kapacitást biztosító szervezet is köteles EEKD-t kitölteni.– Az EEKD I. részében az alvállalkozókra vonatkozó információ kitöltése – függően az eljárási dokumentumok tartalmától – kötelező.– Az EEKD II. Részében a képviseletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] ...hogy minden nyilatkozati tartalmat itt kérjen az ajánlatkérő. A referencia rendelkezésre állása ugyanis nem jelenti azt, hogy arról minden információt előzetesen be kell szereznie az ajánlatkérőnek. Ezért a túlzott információigényt meghatározó EEKD-val az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.