GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésként írásban rákérdezni a vitathatatlanul szembetűnő egyezőség okára, és csak ezt követően, a birtokában lévő adatok és információk alapján dönthetett volna arról, hogy az érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során megsértette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...és a közbeszerzési iratanyag részeként megőrizni. Amennyiben a szerződési érték is növekedne – bár a kérdésben nincs erre utaló információ -, a cc) alpontban meghatározott 50%-os korlátot az eredeti szerződési/keretmegállapodási értékhez képest.Felhívjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Teljes körű iratbetekintés

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzésekre vonatkozó olyan nemzeti szabályozás, amely megköveteli, hogy az ajánlattevők által az ajánlatkérőknek továbbított információkat – kizárólag az üzleti titok kivételével – teljes egészében közzétegyék vagy közöljék a többi ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése az alábbiak szerint szól:"A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszából: […] ...előterjesztését követően feltöltött iratok alapján megadta. A jogeset arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrekt módon feltöltött információk esélyegyenlő helyzetet teremtenek, hiszen egyértelművé teszik, milyen információt kért, és milyen információhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...eltérést alapozza meg, ezért a külső tárhelyen való feltöltés csak másodlagos lehet, mert a papíralapú dokumentum tartalma lesz az az információ, melyre az iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a Kbt. szabályai szerint.[A Kbt. 41/C. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Hatóság 2020 szeptemberében anonim információs csatornát indított el, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival bárki anonim formában osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó részei így szólnak:– az értesítést az ajánlatkérőnek úgy kell elküldenie, hogy az alapján az EKR-ben elérhető információkat az ajánlattevők az elektronikus árlejtés kezdő időpontjaként megjelölt időpont előtt legalább öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Értékelés mintatermék használata mellett

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a benyújtott mintatermékeket használatban értékelje az ajánlatkérő, mielőtt döntést hoz az ajánlat érvényességéről? (Egészségügyi beszerzést érint a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...együtt az ajánlattevők tisztában voltak az elvárásokkal, azok tartalmával, az ajánlatok megtételéhez szükséges valamennyi információval rendelkeztek. Az ajánlattevők tisztában voltak továbbá a megajánlott eszközök kipróbálásának menetével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
1
2
3