Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség akkor sem áll fenn, ha ennek során versenyelőnyt biztosító többletinformációkra tettek szert, melyre utal többek között az összeférhetetlenségi ügyekben irányadó C-34/03. számú Fabricom EUB...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.A törvény 72. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.Kérdésfeltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.Mivel a fentieknél több információ meghatározása nem kötelező, így valójában megfelel a követelményeknek a sorban állás idejének gyakorlatilag nulla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges verseny lehetőségét, és olyan előírásokat kell hozzájuk kapcsolni, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...esetünkben az ajánlati felhívás nem jelenik meg. Erre választ is ad a szabályozás, hiszen a 49. § (2) bekezdésében az egyéb információk, iratminták, míg a 49. § (4) bekezdésében egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Árlejtéssel kapcsolatos információadás

Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...az informatikai rendszerbe történő belépést lehetővé tevő azonosító adatokat, illetve a belépéshez szükséges eszközökre vonatkozó információkat; az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkat; az ajánlatoknak a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Végleges ajánlatok benyújtása tárgyaláson

Kérdés: A továbbiakban – 2014. március 15-ét követően – nem kérhetünk a tárgyalás során végső ajánlatot? Ha nem, akkor ez miből következik, és miért nem lehet mindezt megtenni? Ez idáig nagyon gyakran terveztük eleve úgy a tárgyalásokat, hogy ott helyben adták át ajánlataikat az ajánlattevők, és a tárgyalást követően bontottuk fel az ajánlatokat. Erre lesz a továbbiakban lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés a következők szerint szól.Az ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...csupán a dokumentáció kiegészítésével jár, ennek a felhívásban nem szükséges megjelennie.Megtörténhet, hogy az ajánlatkérő nincs az információ birtokában, azaz nem jut hozzá a szükséges információhoz, esetleg olyan újdonságról van szó, mely számára ez idáig nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...elő­készítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne – Kbt. 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2
3
4