Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés, az adott beszerzés a KM-hez kapcsolódik, a KM teljesülésének meghatározásához pedig az ajánlatkérőnek szüksége van arra az információra, hogy milyen mértékű szerződések jöttek létre a hatálya alatt. Technikailag erre a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Kbt. hatálya alatt álló egyházi fenntartású intézmény DKÜ-kötelezettsége uniós forrás elnyerése esetén

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodás, melyet uniós forrás költése esetében nem lehet használni. Érdemes regisztrálni a DKÜ portálján, és minél több információt szerezni a futó keretmegállapodásokról annak érdekében, hogy az ajánlatkérő el tudja dönteni, érdemes-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...nincs abban a helyzetben, hogy minden, a közbeszerzés előkészítésével és a közbeszerzés mellőzésének lehetőségével kapcsolatos információt ismerjen. Nem feltételezhető tehát, hogy a mellőzés során együttműködött ajánlattevő annak tudatában kötötte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokban olyan előírásokat kell hogy meghatározzon, amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az értékelési szempontoknak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás előkészítésébebevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösenaz általa megszerzett többletinformációkra tekintettel – a közbeszerzésieljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóközterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.A Közbeszerzések Tanácsa a fenti, (9) bekezdés szerintiinformációkat általa kialakított egységes formában a honlapján teszi közzélegfeljebb a megállapításuk napját követő egy évig – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő(részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladóinformációt.Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásbabevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.