13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ajánlatkérő által adott információk ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudom ellenőrizni az ajánlatkérő által adott információk pontosságát? Milyen alapon felelek én ezért? Előírható ez egyáltalán az ajánlattevő kötelezettségeként?
2. cikk / 13 Fordítás csatolásának elmulasztása
Kérdés: Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?
3. cikk / 13 Alvállalkozó igénybevételének mértéke
Kérdés: Milyen mértékben vehető igénybe alvállalkozó? Az ajánlatkérő előírta, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben nem lehet alvállalkozót igénybe venni. Ez jogszerű? Ehhez kapcsolódva kérdezem, hogy az új törvényben változik-e az alvállalkozó szabályozása?
4. cikk / 13 Nyári Kbt.-változások és hatályuk
Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
5. cikk / 13 Cégkivonat érvényessége, felszámolás
Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
6. cikk / 13 Ajánlatkérő által elérhető ingyenes adatbázisok
Kérdés: A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Mely tények és adatokat igazolását nem kérheti az ajánlatkérő? Kérjük felsorolni!
7. cikk / 13 OMMF-igazolás bekérhetősége a Kbt. módosítását követően
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes. A 63. § (6) bekezdése szerint a foglalkoztatással összefüggő kizáró okot az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie – ez alapján az ajánlattevőnek nem kötelessége becsatolni a vonatkozó igazolást. Ugyanakkor a 63/A. § szerint az ajánlatkérő olyan információt nem kérhet az ajánlattevőtől, amihez közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen hozzáfér. Mivel az OMMF nyilvántartása nem minősül közhitelesnek, kérhet-e az ajánlatkérő az ajánlattevőktől OMMF-igazolást, illetve az ajánlattevő megtagadhatja-e az igazolás becsatolását a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére hivatkozással?
8. cikk / 13 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
9. cikk / 13 Objektív alapú indokolás a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
10. cikk / 13 Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
