34 cikk rendezése:
11. cikk / 34 Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására
Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
12. cikk / 34 Referenciát igazoló szervezet teljesítésben való részvételi arányának vizsgálata
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 65. § (9) bekezdésének utolsó mondata speciális szabályt tartalmaz az ugyanezen bekezdés első mondatában foglaltakhoz képest a referenciára vonatkozó követelmény igazolása kapcsán? Másképpen fogalmazva: a referencia alkalmassági követelményt igazoló szervezet vonatkozásában elegendő, ha e szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, így az ajánlatkérő a bírálat során nem köteles vizsgálni az ajánlatban csatolt szerződés/előszerződés alapján a teljesítésben való részvétel mértékét, pusztán a teljesítésben való részvétel tényét elegendő megállapítani?
13. cikk / 34 Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása
Kérdés: A hatályos Kbt. szerint melyik gazdasági szereplő minősül alvállalkozónak, és melyik kapacitást nyújtó/erőforrást biztosító szervezetnek?
14. cikk / 34 Megállapodás szakértő közreműködéséről
Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
15. cikk / 34 Gépbérlet minősítése és bejelentése a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő gépbérlet címen köt szerződéseket vállalkozókkal. A munkagépeket vezetővel bocsátja rendelkezésre a bérbeadó. A munkagépekbe az üzemanyagot az ajánlattevő vásárolja meg. Ilyen esetben ez a gépbérlet alvállalkozásnak vagy kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének minősül? Ezt az igénybevételt be kell jelentenem?
16. cikk / 34 Ajánlati ár kötelező vizsgálata
Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
17. cikk / 34 Ajánlati elem pótlása
Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
18. cikk / 34 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
19. cikk / 34 Aránytalan kötelezettségvállalás közbeszerzési szerződésekben
Kérdés: Szerződések áttekintésekor láttuk, hogy több szerződésben a feladatokhoz képest aránytalanul magas ellenérték szerepel. A szerződéseket természetesen közbeszerzési eljárásban kötötték, és már fél éve folyamatban van némelyik. Utólag léphetünk-e ez ellen?
20. cikk / 34 Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja
Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?