Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...megindításának tervezett időpontját, és– a szerződés teljesítésének várható időpontját – a)-f) pontok.A kérdésben jelzett, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Együttes kérelem árbevételre a hirdetményben

Kérdés: Kérhető-e együttesen egy hirdetményben a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel és az éves árbevétel?
Részlet a válaszából: […] ...tárgya szerinti árbevételből az ajánlattevő adott piacon elfoglalt helyzetére. A két árbevétel együttes vizsgálata pedig azt a többletinformációt biztosítja az ajánlatkérő számára, hogy a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenység mennyiben minősül az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...elő­készítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne – Kbt. 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás előkészítésébebevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösenaz általa megszerzett többletinformációkra tekintettel – a közbeszerzésieljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás során az összesajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatokkörét meghaladó információt.Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásbabevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő(részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladóinformációt.Az érintett szereplők köre tehát a fentieknek megfelelőenszűkül. [A Ptk. 685. §-ának b) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás során az összesajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatokkörét meghaladó információt.Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásbabevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Tanács tájékoztatása a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozás a szerződés módosításáról szóló tájékoztatóttartalmazó hirdetményre és közzétételének napja*;– egyéb információk*;– a nyertes ajánlattevőként szerződő fél nyilatkozata;– a hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő(részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladóinformációt.Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásbabevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...Hivatkozás a szerződés módosításáról szóló tájékoztatóttartalmazó hirdetményre és közzétételének napja:8. Egyéb információk:9. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél nyilatkozata:10. A hirdetmény feladásának dátuma:A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.