Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] ...során, ezen iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.Fontos hangsúlyozni, hogy az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésként írásban rákérdezni a vitathatatlanul szembetűnő egyezőség okára, és csak ezt követően, a birtokában lévő adatok és információk alapján dönthetett volna arról, hogy az érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során megsértette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...nem merjük feltételezni, hogy a második részében történt a késői közzététel. Így valójában az ajánlatkérő ugyan közzétette az információt, de ez tipikusan az a tartalom, mellyel kapcsolatban a második szakaszban kérdeznek az ajánlattevők. Figyelemmel arra, hogy a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Európai közbeszerzési adattér

Kérdés: Mi az a közbeszerzési adattér? Az EKR?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások teszik ki a közbeszerzési szerződések fennmaradó 80%-át. Nincs uniós szintű kötelezettség az ilyen eljárásokra vonatkozó információk TED-en való közzétételére, és nincs közös szabvány sem. A nemzeti szabályoktól és az egyes tagállamok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott minden nyilatkozat vagy más információ közlése – ha e törvényből más nem következik – írásban, elektronikus úton történik."A felsorolásban a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...(ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Negyedéves tájékoztató közzétételi platformja DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer esetén a negyedévente történő tájékoztatás az eljárás eredményéről milyen platformon jelenik meg? Hol publikálják a hirdetményt?
Részlet a válaszából: […] ...megkötött szerződések eredményeit tartalmazza. Ezek az eredményről szóló tájékoztatók jellemzően igen nehezen követhetők, igen sok információt tartalmaznak; nem is véletlen, hogy sem a dinamikus beszerzési rendszerek, sem a keretmegállapodások szerződéses adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...(ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a cég­információs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a cég­információs szolgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Cégnévváltozás kezelése az eljárás folyamatában

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy érkezik egy ajánlat Kovács Bt.-től, majd felhívja az ajánlatkérő hiánypótlásra, ezt követően Takács Bt.-t hirdeti ki nyertesnek? Utólag látható, hogy névváltozás történt a cégnél az ajánlattétel alatt. Nem aggályos ez?
Részlet a válaszából: […] ...EKR már tartalmazza a megfelelő adatokat, abban az esetben ezt már nincs lehetőség beépíteni az ajánlatba, de az összegezésben már az új információ jelenik meg. Nem azonos módon jut tehát az információhoz az ajánlatkérő. Amit minden esetben javasolt megtenni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az előkészítés során is lehetőség van ez alapján a piaci szereplők tájékoztatására, miközben az ajánlatkérő is hasznos információhoz juthat.A Kbt. 28. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
2
3
6