GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésként írásban rákérdezni a vitathatatlanul szembetűnő egyezőség okára, és csak ezt követően, a birtokában lévő adatok és információk alapján dönthetett volna arról, hogy az érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során megsértette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:d) ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...igény hiányában – önmagában anomália. Összességében álláspontunk szerint a megajánlani kívánt áruk származási helyére vonatkozó információ bekérése és az áruk származási helyére vonatkozó kizáró ok alkalmazása részvételi szakaszban nem értelmezhető és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Mérlegelési jogkör kizáró ok esetében

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.
Részlet a válaszából: […] ...jutás formája. Nem releváns kérdés tehát az önbevallás, de az i) pont vizsgálata során az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie minden információt, mikor az érvénytelenségről szóló döntését meghozza. Szemben a h) ponttal, az i) pontban nincs mérlegelési jogkör,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Nem EU-tagállamban letelepedett gazdasági szereplő ellenőrzése

Kérdés: Svájci székhelyű kapacitásnyújtó szervezet esetében miként ellenőrizhetőek a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdései szerinti kizáró okok, tekintettel arra, hogy az e-Certis rájuk vonatkozó adatot nem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...el kell az ajánlatkérőnek fogadnia, amint a kapacitást biztosító szervezet az EEKD-ban igazolási formáról nyilatkozik, hiszen nem áll más információ az ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján vizsgálhatná a nyilatkozatok valós tartalmát. Ebben a vonatkozásban a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Nem független, azonos tulajdonosi körrel rendelkező ajánlattevők kizárása

Kérdés: Kizárhatom-e az eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek szerintem nem függetlenek, ha a választható kizáró okot előírtam?
Részlet a válaszából: […] ...első albekezdésének d) pontjában előírt fakultatív kizárási ok kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor kellően megalapozott információk alapján megállapítható, hogy egyes gazdasági szereplők az EUMSZ 101. cikk által tiltott megállapodást kötöttek, ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Külföldi ajánlattevő regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Indulhat-e, pontosabban regisztrálhat-e külföldi ajánlattevő az EKR-ben, vagy csak hazai cégen keresztül, vagy tanácsadón mint jogi személyen keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró oki státuszát annak ellenére, hogy az E-CERTIS szolgáltatás (https://ec.europa.eu/tools/ecertis/#/homePage) tartalmazza ezeket az információkat az EU-tagállamok vonatkozásában, ahonnan jellemzően külföldi ajánlattétel érkezik a magyar ajánlatkérőkhöz.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása

Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
Részlet a válaszából: […] ...ok ellenőrzési módját az alábbiak szerint.(...) a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: cég­információs szolgálat) ingyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Nevesített alvállalkozó "kezelése" az ajánlatban

Kérdés: Ajánlattevőként az EEKD II. rész D pontjának kitöltésekor alvállalkozót kívánok igénybe venni, és már ismert az egyik alvállalkozó, de nem igazol alkalmasságot, nem kapacitást biztosító alvállalkozó, csak a teljesítésben fog részt venni. Ebben a pontban elegendő csak a nevét, címét feltüntetni, nem kell gazdasági szereplőként felvenni, vagy nem szükséges tőle nyilatkozat, és EEKD-t sem kell neki kitölteni?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezett igénye esetében köteles az ajánlattevő. Erendelkezés a) pontja szerint az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott információkon kívül kérheti, hogy az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a formanyomtatványon tüntesse fel az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
1
2
3
5