Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében vagy a szándékosságot, vagy a gondatlanságot ki kell merítenie az adatközlésnek, a direkt módon valóságtól eltérő információ közlése egyértelműen hamis adatszolgáltatásként kerül definiálásra. Amennyiben az Esaprojekt-ügy mondanivalóját is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű. Mivel már nincs lehetőség ennek tisztázására, így az ajánlatkérőnek döntenie kell az érvénytelenségről, azonban a fenti információ birtokában aránytalan lenne a hamis adatszolgáltatás megállapítása olyan helyzetben, amikor az ajánlattevő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó részei így szólnak:– az értesítést az ajánlatkérőnek úgy kell elküldenie, hogy az alapján az EKR-ben elérhető információkat az ajánlattevők az elektronikus árlejtés kezdő időpontjaként megjelölt időpont előtt legalább öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] ...tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ..."amennyiben a nyertes ajánlattevőnek a tervezői költségvetés esetlegesen bármilyen módon a birtokába került, abból semmilyen olyan pluszinformációhoz nem juthatott, amely a közbeszerzési eljárásban megtett ajánlata sikerét befolyásolta volna. Az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...okok vonatkozásában.Induljunk ki a minősített ajánlattevői vizsgálat tartalmából, mely a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető információk alapján az alábbi kizáró okokra vonatkozik:"A kérelmezőnek a Kbt. és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...szereplők tájékoztatása nélkül. A Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése egyértelműen a közvetlen tájékoztatást írja elő, azaz egy új információ általános közzététele nem elegendő, hanem a módosításra egyértelműen fel kell hívnia ajánlatkérőnek a figyelmet. Sőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...amely feltünteti ajánlat esetében a 68. § (4) bekezdése, részvételi jelentkezés esetében a 68. § (5) bekezdése szerinti információkat.A Kbt. értelmében a felolvasólapon az időpont nem az az információ, melynek mindenképpen szerepelnie kell, ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.