Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A konzorcium egyben közös ajánlattételt is jelent, ahol a konzorcium maga nem jelenik meg külön jogi személyként, hanem közös ajánlattevők (jellemzően jogi személyek) közös halmazaként. A referencia vonatkozásában elsősorban úgynevezett kapacitást biztosító szervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő felelőssége a csere kezdeményezése és a változás bejelentése, és másodlagosan az ajánlatkérő rendelkezésére álló információk alapján annak ellenőrzése, hogy esetleges csere esetében, akár utólag is, megtörténhessen az új szakember vizsgálata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4) bekezdés b) pont, 105. § (3) bekezdés j) pont, 119. § (2) bekezdés m) pont], ezt az információt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében csak abban az esetben kell feltüntetni, ha a 3. §-ban foglalt valamely okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...üzletititok-mentes változatot készített."Így a közzétételi kötelezettségének is megfelelt a jogorvoslati fórum, továbbá minden információt fel tudott használni eljárása során. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy teljes értékű határozat kerüljön közzétételre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetverészvételi jelentkezést nyújthassanak be.Az eljárást megindító felhívásnak mindazon információkattartalmaznia kell, amely a gazdasági szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez(részvételi jelentkezéshez) szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...minősül üzleti titoknak. Az ajánlattevőazonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének),valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakbanegyütt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.