Jótállás kezelése a minőségi szempontok körében

Kérdés: A jótállás miért nem minőségi szempont? Miért nem alkalmazható értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] ...alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.Így minőségi paraméterként nehezen értelmezhető a jótállás intézménye, hiszen a kiválasztás szempontjaként annak meghatározása, hogy hibás teljesítés esetében milyen hosszú ideig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 75. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.Az eljárás lebonyolítása során tehát gyakorlatilag ugyanazokat a jogintézményeket kell alkalmazni, mint az uniós, illetve nemzeti rezsimben. Mozgástér például abban van, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek 30 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdés értelmében a (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és működtetett intézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazásának előírása

Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak,illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézménybenellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladómértékben fogyatékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy keretmegállapodás alapján egyedi szerződés jön létre.A keretszerződésta központi beszerző szervezet köti az összesített intézményi igények alapjánlebonyolított nyílt, meghívásos, tárgyalásos (amennyiben a tárgyalásos eljárásalkalmazásának a Kbt. 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.