Szerződésszegés – alvállalkozói adatszolgáltatás elmulasztása

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogi eszközökkel élhetünk, ha az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti, az alvállalkozót megillető ellenszolgáltatásra vonatkozó adatokat nem adja át részünkre?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt., illetve a Ptk. szabályainak figyelembevételével megfontolható valamilyen szerződést megerősítő jogintézmény előírása, mint pl. kötbér vagy biztosíték az adatszolgáltatás elmulasztására vagy késedelmes teljesítésére. Továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...alakításábantagadhatatlanul szerepe van, nem véletlen, hogy a jelenleg ismertKbt.-módosítási javaslat is tartalmazza az ajánlás intézményénekmegszüntetését. A jogértelmezés elsősorban a jogorvoslati fórum feladata, ezérta jelen KT-ajánlást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...és hasonló gyakorlat már nem fordulhat elő, bizonyára bátrabbanalkalmazza ezt a megoldást. Ebben a tekintetben ez már nem Kbt., hanem belsőintézményi szabályozási kérdés. Összességében tehát a Kbt. megkerülése egyértelmű, de attólnem kell már tartani, hogy esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...joganyagában és azEurópai Bíróság vezető közbeszerzési tárgyú ítéleteiben történő tájékozódásra;– az Európai Közösségek intézményrendszerére vonatkozó,közbeszerzési szempontból jelentős ismeretek gyakorlati alkalmazására, ideértvekülönösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.