Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevők részéről követendő eljárás a Kbt. 80. §-ában írt előzetes vitarendezés igénybevétele arra figyelemmel, hogy a jogintézmény alkalmazása során az ajánlatkérő akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket három munkanapos határidővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] ...minden alapadat már szerepelt az ajánlatában. A hiánypótlás tehát az értékelt ajánlati tartalmat nem érintette, így a hiánypótlás jogintézményének alkalmazása a jelen ügyben nem volt kizárható figyelemmel a Kbt. 71. § (8) bekezdésben felsorolt tilalmakra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eljárás előírt alkalmassági követelmények részbeni igazolása esetén

Kérdés: A Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatosan kérdésem a következő: az ajánlatkérő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmények csak egy része vonatkozásában csatolta az igazolásokat az ajánlata részeként (például a referenciákat csatolta, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat nem). Ilyen esetben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást kizárólag a be nem nyújtott igazolások vonatkozásában kell alkalmazni, vagy az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményt teljes egészében mellőzi, és hiánypótlási felhívást kér az ajánlat részeként be nem nyújtott igazolás vonatkozásában is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít arra a gyakorlati problémára, mikor az ajánlattevők eleve benyújtanak bizonyos igazolásokat, de összességében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mellett mindezt részlegesen teszik csak meg. Így az ajánlatkérő abba a helyzetbe kerül, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlási jogintézmény célja és rendeltetése, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenséget eredményező hibáját vagy hiányosságát hiánypótlás útján kiküszöbölje az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező.Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...kifejtetteket, a rendelkezésekből az állapítható meg, hogy a hiánypótlás nagyon széles körben megengedett minden eljárásban, hiszen a jogintézmény alapvető célja és rendeltetése az, hogy a benyújtott ajánlatok érvényességi hibáit kiküszöböljék akár új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás jogintézménye arra szolgál, hogy azajánlattevő ennek keretében korrigálja benyújtott ajánlatának azokat ahiányosságait, amelyek az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A Kbt. 83. §-a a hiánypótlás körében a kizáró okokkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.