Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztásából, illetve általa előidézett okból, a jogorvoslati fórum arra a következtetésre jutott, hogy az a körülmény, hogy az intézményi ellátottak étkeztetési szolgáltatás nélkül maradtak, az ajánlatkérő által előidézett okból következett be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti továbbá, hogy a hiánypótlás és a felvilágosítás, mint az érvényes ajánlatok számának növelését célzó jogintézmények egyik korlátja az ajánlati kötöttség, mely jelen esetben nem sérült, tekintettel arra, hogy a kapacitást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása esetében az ajánlatkérő öntisztázhatja magát. Ennek módja, hogy a közbeszerzési intézményrendszer egyik legfontosabb szereplőjéhez, a Közbeszerzési Hatósághoz fordul, amely eljárás keretében öntisztázza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...és gazdasági alkalmassága árubeszerzés,építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az ajánlatifelhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó – erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Új értelmezések a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó meghatározásaia következők:Foglalkoztató afentiek szerinti rendeletben: munkarehabilitáció esetében a szociálisintézmény, illetve a nem állami, egyházi fenntartású szociális intézmény eseténaz intézmény fenntartója (a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a raktározást egyéb, nempostai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);– versenypárbeszéd (2006. január 15-étől új jogintézmény aközbeszerzési törvényben): olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérőaz általa – a Kbt.-ben előírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...ésgazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatásmegrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal; a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.