Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...fennállása, tevékenység jogerős bírósági ítélettel történő korlátozása), amellyel szemben ne lehetne öntisztázással élni. A jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...történő értékesítési célja által jellemezhető. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján az ipari, kereskedelmi jelleg a közjogi intézmények közérdekű célok megvalósítására vonatkozó rendeltetése tükrében, a konkrét eset valamennyi ténybeli és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...– az üzleti élet követelményeinek engedve – a bírói gyakorlat szentesítette, a régi Ptk.-ból azonban még hiányzott az adekvát jogintézmény. Eseti döntések egész sora bizonyítja ugyanakkor, hogy folyamatosan igény mutatkozott valamilyen működő jogtechnikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...díj mértékét (számításának és megfizetésének módját),– arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...kifejtetteket, a rendelkezésekből az állapítható meg, hogy a hiánypótlás nagyon széles körben megengedett minden eljárásban, hiszen a jogintézmény alapvető célja és rendeltetése az, hogy a benyújtott ajánlatok érvényességi hibáit kiküszöböljék akár új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Új termék megajánlása hiánypótlásként

Kérdés: Fénymásoló berendezések szállítására kiírt közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. A közbeszerzési műszaki leírásban előírta az ajánlatkérő, hogy a másolási sebesség tekintetében (lap/másodperc) milyen minimumkövetelményt kell, hogy teljesítsen a megajánlott termék. Értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, amelyben a minimumkövetelmény feletti másolási sebesség is szerepelt értékelési részszempontként. Az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely nem felelt meg a minimumkövetelménynek. Erre a hiánypótlás során felhívták a figyelmét. A hiánypótlásra benyújtott nyilatkozatában az ajánlattevő megváltoztatta a megajánlott terméket, egy, a korábbinál fejlettebb, korszerűbb, de ugyanabba a gépcsaládba tartozó fénymásolót ajánlott meg arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási szabályok ezt lehetővé teszik. Nem kellene az ajánlatkérőnek érvényteleníteni az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek során figyelembe kell venni, hogy azajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal – a)-d) pontok.A hiánypótlás jogintézménye főszabályként lehetővé teszi,hogy az ajánlattevő a hiánypótlás körében olyan módosításokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...és gazdasági alkalmassága árubeszerzés,építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az ajánlatifelhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó – erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzési törvény egyik neuralgikus pontjáravonatkozik. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése is apénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásával összefüggésben. Látni kell ezzel kapcsolatban azt, hogy ezek a rendelkezéseka hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy keretmegállapodás alapján egyedi szerződés jön létre.A keretszerződésta központi beszerző szervezet köti az összesített intézményi igények alapjánlebonyolított nyílt, meghívásos, tárgyalásos (amennyiben a tárgyalásos eljárásalkalmazásának a Kbt. 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2