Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek, és a változás nem vonja maga után a többi ajánlattevő versenyhelyzetének romlását.A döntés értelmében a 2004/17/EK irányelvben kifejtett, a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének megszorító alkalmazása alapján arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...elé az ügy, akkor is alkalmazhatta azt az ajánlatkérő.A C-66/22. számú ügyben az Európai Unió Bíróság szerint a 2014/24/EU irányelv 57. cikke (4) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azt a lehetőséget, hogy kizárják valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...az ipari vagy kereskedelmi jelleg fogalmára nézve sem a Kbt. értelmező rendelkezései, sem pedig az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve nem nyújtanak eligazítást, vagy­is a kérdésben nincs kifejezett normatív iránymutatás. Ebben a körben kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás

Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] ...tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a transzparencia mértékét meghatározó egyik legjelentősebb tényező az alkalmazott eljárás fajtája. Az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek alapelvei közé az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, a nyílt verseny és az eljárások gondos lebonyolítása tartozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik".A döntés tartalmaz továbbá egy olyan elemet is, amelyet kevésbé szoktak hivatkozni. Nevezetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik."Megítélés kérdése, hogy az ajánlattevő mennyiben vonható felelősségre, ezért is utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...az Európai Unió Bíróságának C-27/86., C-28/86. és a C-29/86. számú, egyesített ügyben hozott ítéletét. A Bíróság szerint az irányelvi rendelkezések nem akadályozzák meg az ajánlatkérőt abban, hogy egy másik tagállamban elismert vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...a közjogi szervezeti státuszt. A fenti szigorúbb értelmezésnek azonban ez nem lehet az alapja, hiszen a Vbt. és a Kbt. alapjául szolgáló irányelvek sem ilyen tágan értelmezték közjogi szervezeti alanyi hatályukat.(Kéziratzárás: 2020. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
2
3
4