Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik".A döntés tartalmaz továbbá egy olyan elemet is, amelyet kevésbé szoktak hivatkozni. Nevezetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...döntést befolyásolta az adatszolgáltatás.Az Európai Unió Bírósága az ún. Esaprojekt-ügyben (C-387/14) úgy fogalmazott, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének g) pontját – amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik."Megítélés kérdése, hogy az ajánlattevő mennyiben vonható felelősségre, ezért is utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...az Európai Unió Bíróságának C-27/86., C-28/86. és a C-29/86. számú, egyesített ügyben hozott ítéletét. A Bíróság szerint az irányelvi rendelkezések nem akadályozzák meg az ajánlatkérőt abban, hogy egy másik tagállamban elismert vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...melyre véleményünk szerint a kérdező utal, melynek lényege az alábbi:"Mind a 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...szükséges.[Az Európai Unió Bírósága előző bekezdésben hivatkozott ügyének kérdéshez kapcsolódó indokolása az alábbi:"4) A 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének g) pontját – amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...értékelte, hogy az alvállalkozói bevonás mértékét nem lehet a közbeszerzésben korlátozni. Mindez nem vonatkozik arra az esetre, melyet az irányelv is rögzít, és amely a Kbt. alábbi szabálya értelmében mégis enged korlátozást olyan esetben, amikor alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Hiánypótlás intézményének szabályozási környezete

Kérdés: Az európai közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályokat a hiánypótlásra vonatkozóan. Jól értelmezzük, hogy ezek szerint a hazai, igen gazdag hiánypótlási szabálycsomag hazai találmány, és ennek megfelelően a hazai jogesetek alkalmazandók rá?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlásnak csak nagyon rövid általános szabályát tartalmazza az irányelvi környezet, valójában az Európai Unió Bírósága döntései során többször kitért a hiánypótlás kérdéskörére. A legutóbb a C-131/16. sz. ügyben az alábbiak szerint fejtette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
1
2