Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdései sokáig nem voltak alkalmazhatóak DBR esetében, pedig ezt nem tiltotta az irányelvi szabályozás. A fordított bírálat lényege az lenne a DBR esetében, hogy a műszaki tartalom bírálatát követően az ajánlatkérő felállítja a sorrendet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.A hivatkozott döntés szerint: "2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem képezi jogi alapját annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...anyag- és díjköltsége feltűnik az ajánlatkérőnek. Ezt erősíti az Európai Unió Bírósága C-599/10. számú döntése."...a 2004/18 irányelv 55. cikke értelmében, ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az áruhoz, építményhez vagy szolgáltatáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...indokoláskérés vonatkozásában. Ez azonban korábban sem jelentette automatikusan az aránytalanul alacsony ár megállapítását. Mivel az irányelvi szabályok nem tartalmaznak hasonló szabályt, így időszerű volt eltérni a konkrét határértéktől, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérdést, azaz összességében az ajánlatkérőnek kell eldöntenie, milyen esetekben kér indokolást, mely szabály összhangban van az irányelvi szabályokkal. Kivételes eset ugyanakkor, amennyiben az ajánlattevő átalánydíj esetében az építőipari rezsióradíjat el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...alá esik a fenti szabályokkal, azonban a kötelező indokoláskérés megszűnt, mellyel a magyar szabályozás összhangban van az európai irányelvek általános megközelítésével, melynek szellemében nincs szükség annak lehatárolására, mikor kell az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lebonyolítása – amennyiben a fentiszabályoknak megfelel – nem ütközik sem a Kbt.-be, sem a közösségiközbeszerzési irányelvekbe, lehetőség van ennek alkalmazására. Előnye azaránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályok alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. valóban liberálisan közelít az árlejtéskérdésköréhez, és nem veszi figyelembe az irányelvek megszorító szabályait.Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és aszolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.