Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. § (1) bekezdésének k) pont kb) és kc) alpontja szerinti kizáró ok ún. nemzeti kizáró ok, melyet az európai irányelvek nem tartalmaznak. Ennek megfelelően az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum sem részletezi, csupán a D. pontban szükséges lenyilatkozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.Az ugyanazon paragrafusban olvasható további lényeges szempont, az irányelvi megközelítés a részekre bontás tilalmából indul ki, és a 19. § (4) bekezdés keretében a teljes becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Közszolgáltatók keretmegállapodása

Kérdés: A Kbt. 110. §-a kifejezetten kimondja (és a törvény miniszteri indokolása megerősíti), hogy a keretmegállapodás alapján kötendő szerződések időtartama (időbeli hatálya) nem haladhatja meg magának a keretmegállapodásnak az időtartamát. Ebből az következik, hogy a keretmegállapodás alapján megkötendő (konkrét) szerződés teljesítésének még a keretmegállapodás időtartamán belül meg kell történnie. Azonban a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó 289/2011. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint közszolgáltatói keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során nem alkalmazandók a Kbt. 108-110. §-ai. Ebből tehát az következik, hogy jogszerűen járnak el a felek, amikor a keretmegállapodás időtartamán belül kötik meg a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából az eseti szerződést, de annak a teljesítése már túlnyúlik a keretmegállapodás időtartamán?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokról szóló 289/2011. kormányrendelet részletes szabályokat tartalmaz a közszolgáltatók vonatkozásában a 17/2004/EK Irányelv alapján.A logika azonban fordítottan érvényesül. A Kbt. olyan részletszabályokat tartalmaz, mely sokszor túllép az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás tekintetében azonban a 2004/17/EK vagy 2004/18/EK irányelvben meghatározott szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződéseket az ezen irányelvekben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgáltatói tevékenységet folytat, hanem ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre.A módosítás egyébként fedi az irányelvi jogértelmezést is. A postai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti kivétel továbbá az egyetemes postaszolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Fogalmi elemek értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?
Részlet a válaszából: […] ...törvénytől eltérően az egybeszámításreferencia-időszakaként nem jelöli meg sem a 12 hónapot, sem a költségvetésiévet, hanem az irányelvi rendelkezésekkel összhangban rögzíti, hogy az egyidőben megkezdett beszerzéseket kell egybeszámítani. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus feladásánakelőírásával csökken a közbeszerzési eljárások lefolytatásának időigénye, mivela közösségi közbeszerzési irányelvek (2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek)elektronikus hirdetményfeladás esetén rövidebb eljárási határidőket teszneklehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésiértékhatárok – a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított [1] 2004/17/EKés 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek [2] és a 2005/C 325/09számú bizottsági közlemény [3] értelmében – a Kbt. IV. fejezete alkalmazásában,tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.