Kivitelezői névjegyzékben szereplés vizsgálata építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező-e vizsgálni minden esetben (nemzeti eljárásrend esetén is) a 322/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplést? A kormányrendelet szerint a Kbt. Második része szerinti eljárásban kötelező az előírás az ajánlati felhívásban, azonban a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő szintén a Második Részben meghatározott szabályok szerint jár el, tehát a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárás és a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén is kötelező-e az ajánlatkérőnek vizsgálni a kivitelezői névjegyzékben való szereplést?
Részlet a válaszából: […] ...névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése

Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében az olyan szervezet között, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül. A továbbiakban "a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Hiánypótlási felhívás a nemzeti rezsimben alkalmazandó kizáró okok felsorolására

Kérdés: Több olyan hiánypótlást is kaptam, ahol az ajánlatkérők felsorolták vagy kérték, hogy én mint ajánlattevő soroljam fel a nemzeti kizáró okokat. Egyrészt érdekelne, hogy ezt be kell-e írnom az egységes európai dokumentumba, másrészt hogy melyek azok, amelyek nem fedik le teljesen az európai irányelv által meghatározott kizáró okokat? Megjegyzem, nem könnyű azonosítani, melyik a nemzeti és melyik a közösségi kizáró ok.
Részlet a válaszából: […] ...igaza van, a nemzeti jogszabályok eltérése és részben az egységes európai közbeszerzési dokumentum sajátos szóhasználata és az irányelv fordítása azt eredményezi, hogy nehezen azonosíthatók az egységes közbeszerzési dokumentumban található kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás tekintetében azonban a 2004/17/EK vagy 2004/18/EK irányelvben meghatározott szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződéseket az ezen irányelvekben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Korábbi évek teljesítésének igazolása

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;– ha a szerződést kötő másik fél az a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.