Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...§ szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezőktől felvilágosítást kérni;– a hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
Részlet a válaszából: […] ...új, közösen ajánlatottevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezetmegjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát.A kérdés arra vonatkozik, hogy a hiánypótlás során azajánlattevő módosíthatja-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...új, közösen ajánlatot tevő,illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és ará vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát – Kbt. 83. §-ának (6)bekezdése. A 85. § szerint az ajánlatok elbírálása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...igazolások ésnyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlatrészeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainakpótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságokpótlására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.