5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Üzleti titokká nyilvánítás feltételei
Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
2. cikk / 5 Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója
Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
3. cikk / 5 Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban
Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
4. cikk / 5 Ajánlatok pontosítása
Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
5. cikk / 5 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?