Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatosan megvalósítani újraversenyeztetéseit anélkül, hogy újra kelljen felállítani a DBR-t minden jogszabályváltozás esetében.(Kéziratzárás: 2024. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőt, mert így lehetősége nyílik önként, szankciós kockázat nélkül reparálni a nyilvánvalóan törvénysértő helyzetet.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró oki vizsgálatot megtenni az adatbázisok ellenőrzésével, és megerősíttetni az ajánlattevő EEKD-ra vonatkozó nyilatkozatát.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezés azt jelenti, hogy az összes, Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentum közül hiányzik egy vagy több, vagy az egyes iratok tartalma önmagában hiányos. Emiatt a jogalkotó egyértelműen kötelezte arra az ajánlatkérőt, hogy hiánypótlást küldjön annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...§ szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkező kell felhívni arra, hogy az előírt nyilatkozatokat, igazolásokat, egyéb iratokat nyújtsa be, vagy azok hibáját, hiányosságát megfelelően korrigálja, illetve pótolja.Az f) pont szerinti esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.