Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] ...és a kapacitást biztosító szervezetre az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező nem köteles nyilatkozatot tenni.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...és az áruk származási helyére vonatkozó kizáró ok alkalmazása részvételi szakaszban nem értelmezhető és nem is jogszerű.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásból. Ebben tehát a szabályozás nem tud több segítséget nyújtani, ennek felelősségét az ajánlatkérőnek kell viselnie.(Kéziratzárás: 2023. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...kötelessége bejelenteni. Ebben a vonatkozásban a kérdést feltevő ajánlatkérőnek nem áll fenn bejelentési kötelezettsége.(Kéziratzárás: 2021. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...mellett az érintettet eltiltja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, az eltiltott gazdasági szereplők listáján szerepelnek.(Kéziratzárás: 2020. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...igazolások és nyilatkozatok, illetőlegaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásraelőírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamintegyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...igazolások és nyilatkozatok, illetőlegaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásraelőírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamintegyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Rangsort megváltoztató önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Részvételi szakaszban van-e lehetőség a referencia önkéntes hiánypótlására, amennyiben a rangsort megváltoztatja a hiánypótlás? Ha igen, meddig, ha nem, miért nem?
Részlet a válaszából: […] ...igazolások és nyilatkozatok, illetőlegaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásraelőírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamintegyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.