GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a GVH versenyfelügyeleti eljárásának a jogorvoslati eljárás döntőbizottsági szakaszában még biztosan nem lesz eredménye.(Kéziratzárás: 2024. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. alapján volt lehetőség, akkor önmagában a megállapodás megszegése lehet a polgári jogi igényérvényesítés jogalapja.(Kéziratzárás: 2021. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...amely a hazai csőd- vagy felszámolási, illetőleg végelszámolási eljárásnak feleltethető meg, akkor ez kizáró okként érvényesül.(Kéziratzárás: 2021. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)–(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a 10 százalék feletti alvállalkozó pénzügyi gazdaságialkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt – a benyújtott iratalapján – nem alkalmatlan, és működésének ideje alatt a beszerzés tárgyábólszármazó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...az igazolások tartalmát, valamint azt,hogy mit kell bizonyítania minimálisan az igazolásnak ahhoz, hogy azajánlatkérő elfogadja az okiratot. Az új liberális hiánypótlási szabályokkalugyanakkor biztosan könnyebb dolga van az ajánlattevőnek, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásávalés a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot aközbeszerzési eljárás lezárulásától [98. § (4) bekezdése], illetőleg aszerződés teljesítésétől számított öt évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Minősített ajánlattevőktől megkövetelhető okiratok, igazolások

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás meghatározott iratokat tartalmaz, kérhet-e 30, 60, 90 napnál nem régebbi nyilatkozatokat, igazolásokat ajánlatkérő? Ha igen, mi értelme van a "minősítettségnek"?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 13. §-a alapján a minősített ajánlattevő aKözbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtaniközbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő pedig köteles azt elfogadni. Aminősített ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] ...akit ki kell zárni azeljárásból.A fentiek alapján az a következtetés vonható le a feltettkérdés vonatkozásában, hogy amennyiben okirat csatolását kívánja meg törvényi (jogszabályi)előírás alapján az ajánlatkérő, úgy egyszerű eljárásban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.