9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Alvállalkozó mint kapacitást biztosító szervezet igazolásai
Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?
2. cikk / 9 Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja
Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
3. cikk / 9 Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával
Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
4. cikk / 9 EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
5. cikk / 9 Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága
Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
6. cikk / 9 Üzemzavar miatt módosított hirdetmény feladásának határideje
Kérdés: Meddig kell feladni azt a hirdetményt, amelyet üzemzavar miatt kell módosítani arra figyelemmel, hogy az üzemzavarról szóló információ nem derül ki azonnal?
7. cikk / 9 Külföldi honlap fordításának benyújtása
Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?
8. cikk / 9 Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai
Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
9. cikk / 9 Közbeszerzési dokumentumok kézbesítési formája
Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?
