Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat, hogy azbefolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére."A jogorvoslat során az iratbetekintési jog kizárásávalkapcsolatosan az alábbi szabály lépett hatályba, mely szerint a Kbt. 337. § (2)bekezdése helyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalból – értelemszerűen – nincs lehetősége, az engedélyezés soránazonban mérlegelési jogköre van a rendelkezésre álló adatók, iratok, illetvenyilatkozatok alapulvételével. Lényeges, hogy a szerződés megköthetősége körülibizonytalan időszakot a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...túl nem kezdeményezhetnek eljárást. A (3) bekezdés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottsághivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a törvény 324.§ (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat, és javaslatot lehettenni az e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit is (Kbt. 73. §).A kérdező valószínűleg a fenti, 97. §-ra gondolt a problémafelvetésekor, amely azonban nem tartalmaz iratbetekintésre vonatkozó szabályt.Az ajánlatkérő a nyertes ajánlat jellemzőiről köteles tájékoztatást adni, de eznem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...kirívóan alacsony értéket szerepeltet ajánlatában.A Kbt. azt is előírja, hogy az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valóságalapjáról, ennek során figyelembe veheti az olyan objektív alapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.