Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...és csak meghatározott feltételek mentén mellőzhető a bevonása a szerződés teljesítésébe és/vagy cserélhető le másik szakemberre.(Kéziratzárás: 2023. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Értékelési szempont alátámasztásául szolgáló önéletrajz benyújtása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében pótoltatható-e olyan önéletrajz, amely értékelési szempont alátámasztásául szolgál? (Az önéletrajz nem került benyújtásra, kizárólag a felolvasólapon tett megajánlást az ajánlattevő a tapasztalati hónapok vonatkozásában, illetve űrlapon nevesítette a szakembert.)
Részlet a válaszából: […] ...kell benyújtania azt. Összességében véleményünk szerint ebben az esetben az önéletrajz hiánypótoltatható és hiánypótolható.(Kéziratzárás: 2021. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] ...esetben nem ütközik a Kbt. 71. §-ának (8) bekezdésébe a hiánypótlás, bárhogyan is hívják az érintett templatet az eljárásban.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.