32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Referencialevél helyettesíthetősége
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására indított uniós nyílt eljárásban veszünk részt. Az ajánlatkérő felszólított minket a referencialevelek benyújtására. A referencialevelek begyűjtését megkezdtük, de az ajánlatkérő által a referencialevelek benyújtására vonatkozó határidőig nem érkezett meg mindegyik igazolás. Van arra lehetőségünk, hogy a saját nyilatkozatunkkal helyettesítsük a referencialevelet, ha egyidejűleg becsatoljuk a referencialevél megküldését kérő e-mailt?
2. cikk / 32 Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
3. cikk / 32 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
4. cikk / 32 Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében
Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
5. cikk / 32 Kizárás GVH-döntés alapján
Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?
6. cikk / 32 Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége
Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
7. cikk / 32 Iratbetekintés részajánlattételnél
Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
8. cikk / 32 Kapacitásbiztosító felvétele saját szakember helyett hiánypótlás keretében
Kérdés: Ha az ajánlatunkban alkalmasság igazolására saját szakembert mutatunk be, azonban a szakember önéletrajzát az ajánlatkérő a hiánypótlás keretében kifogásolja, és emiatt cserélni kell a szakembert, lehet-e utólag a hiánypótlás időszakában kapacitásbiztosítót felvenni a saját szakember helyett? (Az eljárás nyílt és a saját szakember már nem dolgozik nálunk. Ez a kérdés arra az esetre is vonatkozik, ha csak alkalmasságot igazol a szakember, de külön arra az esetre is, ha az alkalmasság igazolásán kívül a többlet szakmai tapasztalata értékelési részszempontként is szerepel.)
9. cikk / 32 Nemleges adóigazolás megkövetelése kifizetéshez
Kérdés: Az ajánlatkérő szabhatja-e a nyertes ajánlattevő számlája kiegyenlítésének feltételéül nemleges (köztartozásmentes) adóigazolás bemutatását a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszában?
10. cikk / 32 Jogutódlás az ajánlattevő oldalán
Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
