Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 1. §-a alapján létrehozott alapítvány alapító okiratában meghatározott tudományos, ismeretterjesztő, kutatási vagy oktatási tevékenység végzésére irányul, vagy azt közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét, a módosítás egyértelművé teszi, hogy közbeszerzési eljárásokban is kizárólag olyan szűk körben tagadható meg az iratbetekintés üzleti titok fennállására tekintettel, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...nevében nem járhat el, illetve azeljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonhatóbe, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be [a 80. § (4)bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Előlegfizetés kizárásának alapja

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?
Részlet a válaszából: […] ...az akkor illeti megaz ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), illetőleg f) pont szerintikötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy azalvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a (3) bekezdés b)pont szerint bejelentett összegre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...értékből – a két szélsőérték kiejtésével -számít ki az ajánlatkérő.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratokalapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek soránírásban tájékoztatást kérhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kell. A kötelező elektronikus lebonyolításra vonatkozó hatálybalépésselegyidejűleg hatályba lépett a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről ésaz elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiak szerint szabályozza az ajánlatokbontásának kérdéskörét:– az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását azajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontásmindaddig tart, amíg a határidő lejárta előtt benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg,írásban értesítenie kell;– az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére állóiratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról,ennek során írásban tájékoztatást kérhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.