Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ajánlatot benyújtók. Az eljárás eredménye vonatkozásában pedig rendkívül pontosan meghatározza a Kbt. azt, hogy ki kezdeményezhet iratbetekintést, és ki kérdezhet a legjobb ajánlat jellemzőiről. Iratbetekintést csak az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...önmagában ezt nem igazolja, ezért nem elegendő a cégjegyző által fizikailag aláírt dokumentumot beszkennelni és más által aláíratni. Valójában a fizikai aláírásra nincs szükség, az elektronikus aláírást létrehozó eszköz a cégjegyzésre jogosult nevére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. szerint írásban történik a postai vagy közvetlen kézbesítés, a fax, vagy az elektronikus úton történő kapcsolattartás. A postai út igénybevételére azonban csak kivételesen és indokolt esetben van lehetőség.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.