Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...belül köteles az ajánlatkérő – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – a biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.(Kéziratzárás: 2022. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...azt nem kell az ajánlatkérőnek előre feltételeznie, és ezért a hiánypótlási felhívás kibocsátásától sem tekinthet el.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...A DBR esetében az eredményről szóló tájékoztató közzététele negyedévente kötelező, a közzététel az EKR-ben történik.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eredményhirdetés elmaradásának indokolása értékhatár alatti beszerzéseknél

Kérdés: Három ajánlatot kaptam értékhatár alatt, de egyik sem elfogadható. Köteles vagyok-e megindokolni, miért nem szeretnék eredményt hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...számára a beszerzési eljárás követését és megértését, hiszen ennek hiányában nehezen bonyolítható le valódi versenyeztetés.(Kéziratzárás: 2021. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ajánlatot benyújtók. Az eljárás eredménye vonatkozásában pedig rendkívül pontosan meghatározza a Kbt. azt, hogy ki kezdeményezhet iratbetekintést, és ki kérdezhet a legjobb ajánlat jellemzőiről. Iratbetekintést csak az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...önmagában ezt nem igazolja, ezért nem elegendő a cégjegyző által fizikailag aláírt dokumentumot beszkennelni és más által aláíratni. Valójában a fizikai aláírásra nincs szükség, az elektronikus aláírást létrehozó eszköz a cégjegyzésre jogosult nevére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik a b) pont szerinti beszámolóval.Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Konzorcium képviselete

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] ...is van a konzorciumnak, mindenképpen egy képviselőt kell kinevezni és az ajánlatban megjelölni. Az ajánlatkérőhöz benyújtott valamennyi iraton valamennyi ajánlattevőt meg kell jelölni, azaz egyértelművé kell tenni, hogy a nyilatkozat az ajánlattételben részes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét, a módosítás egyértelművé teszi, hogy közbeszerzési eljárásokban is kizárólag olyan szűk körben tagadható meg az iratbetekintés üzleti titok fennállására tekintettel, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2