45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Előzetes piaci konzultáció
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
2. cikk / 45 Nyilatkozat változásbejegyzésről
Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
3. cikk / 45 Kétszeres hiánypótlás tilalma
Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indított csapadékvíz-elvezetés tárgyában. Alkalmassági követelménynek meghatározta a referencia benyújtását 1500 m nyílt csapadékvízcsatorna-építés és/vagy -felújítás munkára vonatkozóan. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtott egy referenciát, viszont a teljesített mennyiséget köbméterben adta meg, nem pedig méterben. Hiánypótlást követően egy másik szerződés alapján teljesített referenciát nyújtott be, viszont ezen nem volt meghatározva, hogy milyen jellegű az építés, azaz az alkalmassági követelménynek megfelelően nyílt csapadékcsatornáról van-e szó. Elfogadható-e az új, cserélt referencia annak ellenére, hogy nem részletezi, nyílt vagy zárt csapadékcsatorna-építést végeztek-e? Kiírható-e újabb hiánypótlás/tisztázó kérdés?
4. cikk / 45 Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye
Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
5. cikk / 45 Bírálat és értékelés értelmezése
Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
6. cikk / 45 Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése
Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
7. cikk / 45 Nyilatkozat ajánlat fenntartásáról
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján kéri fel az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, akkor az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell ajánlatuk fenntartásáról, vagy ebben az esetben is irányadó a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon fordulata, miszerint "ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja"?
8. cikk / 45 Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok
Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
9. cikk / 45 Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
10. cikk / 45 Hivatkozás ajánlattételi felhívás kötelező elemére a benyújtandó iratok vonatkozásában
Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbiakat írta elő a benyújtandó iratok vonatkozásában: "Nyilatkozat a Kbt. 84. § (1) d) pontja szerint a kizáró okokra vonatkozóan." Mit ért ez alatt?
