Minimum két ajánlat előírása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés e) pont alkalmazását, és az eljárásban csak egy ajánlatot nyújtanak be, az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.(Kéziratzárás: 2024. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] ...illetve teljesítménykövetelménynek, hanem ezek műszaki paraméterekkel megadott, fizikai kialakításra vonatkozó előírások.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...C-368/10. számú ügyben a Bíróság megállapította, hogy "az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információ útján bizonyos magyarázatokat és információkat meg lehet osztani, ám a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé vált a bírálat folytatása, és a Kbt. 69. § (6) bekezdése alkalmazásával eredményes eljárás lebonyolítása.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...esetben jogorvoslati eljárást szükséges indítani annak érdekében, hogy ne kerüljön kizárásra három évre a közbeszerzésből.(Kéziratzárás: 2020. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)–(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.