Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási szakaszba, és új 2. számú kiegészítő tájékoztatás kiküldésével korrigálhatja az elkövetett eljárási hibát.(Kéziratzárás: 2023. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés megszüntetése közös megállapodással), esetlegesen a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályok alkalmazhatóak.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati moratórium, mely főszabályként tíz nap, nem rövidülhet le a hétvége miatt. Amoratóriumot meghosszabbíthatja az iratbetekintést követő előzetes vitarendezés, vagy egyszerűen maga a vitarendezés és az arra adott válasz megküldése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...összegezés megküldését követően abból a célból történik, hogy az ajánlattevő (gazdasági szereplő) meggyőződjön arról, valóban megfelelően történt-e a bírálat, az értékelés. A Kbt. lehetőséget biztosít e célból arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.