46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás esetén az érintett szervezet köteles megküldeni az NFM részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvet, a nyertes ajánlato(ka)t, a hiánypótlásokat, a felvilágosítás- és indokoláskéréseket, az ezekre adott válaszokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikairendszer üzemzavarát észleli, az elektronikus árlejtést – e tény jegyzőkönyvbenvaló rögzítése mellett – az ajánlatkérő a Kbt. 92. §-ának b) pontja alapjáneredménytelennek nyilvánítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáródöntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáróljegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolássalellátott bírálati lapjai [Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő hozzájárult;– a párbeszédek egy vagy több fordulóban is lefolytathatók;– az ajánlatkérőnek minden egyes párbeszédről jegyzőkönyvetkell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig(egyetlen vagy utolsó forduló esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személyvagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kellkészíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálatilapjai.A fenti rendelkezések alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés az információhoz való jog érvényesülése érdekében az, amely szerint az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás befejezésekor minden jelen lévő ajánlattevőnek alá kell írnia. A fentieken kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.E rendelkezések azt jelentik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.